Jaj, már megint

Olvasom az alkotmánytervezetet, még a gyurcsányit is, a Kormány által küldött kérdőívet is megkaptam.
Jaj.
Ami eszembe jutott nem írom le mindet, mert kár lenne, hiszen már annyian és annyian véleményeztek részleteket, meg a részletek részleteit, hogy az ember már belefárad a "nem létező" vitába, mert hogy vita akkor létezik, ha legalább két vitatkozó fél ténylegesen egymással valamilyen módon szóba áll, így aztán csak kinyilatkoztatások versengenek az olvasó kegyeiért, azonban építő jellegük - akármennyire is lenne - elhalványuló, mert pont ott, ahol hatni kéne, nos oda nem jutnak el. És ez baj. S hogy miért írom mindezt? Nem is szólaltam volna meg, mert valahogy olyan kapkodás van most az alkotmány körül, ami nekem nem tetszik, pont a kapkodás miatt nem. Valahogy mégis meg kéne hallgatni azt a rengeteg hozzászólást, akár még olyan módon is, hogy a részletekbe menő miniszavazásokat indítanának, de ez sem történik. Az alkotmányozást én úgy képzeltem, van rá idő, sok idő, hogy a "nép" legjobbjait (ez alatt nem a képviselőket értem) - akár több száz személyt - hozzuk össze alkotmányozásra, hogy a televíziókban, rádiókban komoly műsorkeretek között szinte csak erről ütköztetnek vélemény a "nép" előtt a felkészült szakemberek, és minden nézet meghallgattatik.
Nem ez történt.
A levél, amit a Kormánytól kaptam végeredményben érdektelen, meg egyértelmű dolgokat tartalmazott, nem volt benne szó a kétkamarás rendszerről, az elnöki rendszerről, nem volt szó benne a Magyar Nemzeti Bank státuszáról, és még sok, nagyon sok sarkalatos kérdésről. Volt benne három vonal, amire még ráírhattam volna valamit, annál a három vonalnál több gondolatom van, tehát nem én vagyok a megcélzott "közönség".
Ami viszont mégis nálam beindította az írógépet egy nyilatkozat volt, ami szerint ugyan most a "nép" - az Istenadta - elvetette 85%-os többséggel a gyermekek után járó szavazatot, azonban majd talán később "be lehetne" csempészni az alkotmányba. Nos, ez a probléma.
Ha már annyira választási cenzusokat akarunk építeni én inkább a választási jogot minimum érettségihez kötném, és - bocsánatot kérek az idősektől - 65 évig felett elvenném. Ezt követően lehetne gyermekek után járó szavazati jog is. Miért e két cenzus: Akinek érettségije van, annak legalább kétszer végig kellett hallgatnia a történelmet, ismernie kell elfogadható módon a magyar nyelvet és bizonyos befogadó és belátóképességgel, stabilabb memóriával, értelmi képességgel kell rendelkeznie. Ismerve a mai oktatás túl liberális színvonalát, ami - nehogy bárki tévedésbe essen - meg sem közelíti a kádári rendszerét, már ez is igen komolyan leszállított szint. Azok akik nem birtokolnak az érettségihez köthető képességeket, ismereteket, azok végeredményben teljes mértékben a gazdasági, szociális körülményeik és a média teljes kiszolgáltatottságában élnek, és természetesen ennek megfelelően szavaznak, gondolataik befolyásolhatók anyagi és mediamanipulációs eszközökkel. Itt is természetesen tisztelet a kivételnek.
A 65 év pedig azért lenne fontos, mert sajnos azt lehet mondani, és itt is tisztelet a kivételnek, hogy az öregkorban a belátási képességek erőteljesen csökkennek, továbbá ez a korosztály nagyon jól befolyásolható a juttatásain keresztül. Emlékezzünk a Medgyesi-féle 19.000 forintra.
Az értelemmel bíró, a világról színesebb, árnyaltabb képpel rendelkezők teljes kiszolgáltatottságban élnek ma a világ demokráciáiban. Úgy gondolom, itt lenne az ideje az értelem felemelésének, ha túl akarjuk érni e ko(ó)rt.

Fontos

Ez az oldal kizárólag véleményeket közöl, reakciókat a jelen világ történéseire. A honlapon megjelenő vélemények és hozzászólások nem azonosak a Robonet BT véleményével és álláspontjával.