Szövegelemzés

Talán nem bűn idézni egy olyan szöveget, ami mostantól minden közintézményben megjelenik a falakon, jól látható helyen, rendszeresen karbantartva, felügyelve, portalanítva, magas méltóságához megfelelő odafigyeléssel övezve. Azt gondolom, hogy a több ezer, talán tízezer tábla magas minőségű felügyeletére közbeszerzést kéne kiírni, nehogy véletlenül egy szél által megbillentett, ferde, netalántán később elhanyagolt tábla hírdesse "forradalmunk" büszke tényét.
Sokan kritizálják, hogy így, meg úgy, hogy mit idéz, emlékeztet a megjelenés ténye. Ez itt most nem érdekes.
A szándék nemes is lehet, lehet teljesen pozitív. De ne tévesszük szemünk elől a múltat, azt a fránya történelmet: végeredményben a kommunizmus gondolata - kisebb-nagyobb átértelmezésekkel és módosításokkal - nem oly csúnya dolog, mint lett belőle. A nacionalizmus is számomra teljesen elfogadható - és engedelemmel: egészséges nacionalizmusnak nevezem - ha nem irányul más nemzetek és fajok ellen, sőt elfogadó, tisztánlátó, és ezt várja el más nacionalista irányzatoktól. A szocializmus gondolata sem csúnya, de a szabadelvűség is szép, csak a világ porondján valahogy ezek mind köpönyegekké váltak, ideológiai szemfényvesztéssé, a sarki kocsma hangját idézve: parasztvakítássá. A paraszt az viszont egyre jobban lát, még a szemébe, fülébe, agyába szúró félelmesen szerezett, érdekvezérelt médiakánon idegkárosító hatásain keresztül is. Így van ez már a "művelt" nyugat teljes területén. Most olvastam, hogy szegény görög taxisoknak 10 % forgalmi adót kell fizetniük és ezért háborognak, meg hogy elveszik a tizennegyedik havi nyugdíjat. Jaj, kedveseim, ez hát a mi előnyünk, mert mi soha nem nőttünk fel olyan "nagyra", mint drága nyugati "néptestvéreink". Hogy gazdagságuk más embermilliók nyomorából épült, hogy kertjeik, életterük luxusa a Föld végtelennek "hitetett" erőforrásaira, a kifogyhatatlan, az örökké tartó növekedés "illúziójára", "hittételeire" épült? Igen. Igen. Néha az elvakult hit, komoly károkat tud okozni, szintén citálom a történelmet. Ilyen hit talán a kiválasztottság "igéje" is. Igen. Az értelmiség tudta, az értelmiség hazudott, a nyugati értelmiség oly módon elrohadt, hogy a már szemmel látható, kézzel fogható dolgokra is csak a tagadással tud reagálni. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja, hogy ezen a héten péntek se volt.
Hogy ezt rengeteg tévelygést hogyan lehet felszámolni?
Szerintem diktatúrával.
Tudom,most sokan megköveznek. Mégis, egy tényleg jó, értelemtől duzzadó, önkorlátozó, elfogadó diktatúra kell ide. Most már nincs idő a liberális "beszéljük meg a dolgokat" évekig tartó polémizálására, nincs idő a "mindenki jogát vegyük figyelembe", lásd sztrádaépítkezések és az ezzel kapcsolt mérhetetlen visszaélések. A jog sok esetben olyan helyzetet hoz létre, hogy felhasználható az igazság, a közérdek ellen, sőt a pénzt, a tőkét szolgálja, a kiszolgáltatottakkal szemben. De most kanyarodjunk vissza az eredeti témánkhoz, a szöveghez. A kitérőt azért engedtem meg magamnak, mert arra akartam felhívni a figyelmet, hogy életünk szinte minden területén olyan abnormális viszonyok uralkodnak, amelyek alapvetően természet és emberellenesek, azaz abnormálisak. De ez nem csak nálunk van így, hanem az egész világon. Olyan fikciókra épül a világ, amely éppen "megdölni" látszik, de ne legyünk szemérmesek, mondjuk ki nyíltan, a világrendszer megdőlt, csak még "úgy tűnik", mintha nem. A kérdés, hogy hogyan tudjuk átvészelni azt a korszakot, ami elvezet bennünket egy olyan fenntartható és a természeti törvényeket a megfelelő szintre emelő társadalomhoz. Hogy békés vagy háborús időszak következik, nem tudom, de pacifista lévén, minden erőszak ellen vagyok, még akkor is amikor dühöngök és mondok mindenfélét. Ebből a felvezetésből valószínűleg érthető, hogy a "dolgok megváltoztatása", világunk újragondolása nem oldható meg "beszéljük meg módra". Lehetett volna választani ezt az utat is talán tizenöt, húsz évvel ezelőtt, de akkor azok, akiknek ezt a közbeszédet modjukban lett volna megindítani, nem tették, saját önös érdekeik védelme miatt.
Az idő itt van, a Fidesznek ebben teljesen igaza van. De ehhez én még azt is hozzá tenném, hogy már nincs több idő, nincs több idő a "töketlenkedésre". Ezért a Fidesz értelemszerűen a következő időszakot arra fogja áldozni, hogy a hatalmi struktúrát teljesen átalakítva, totális ellenőrzést szerezzen az állam teljes egésze felett. Sok dolga lesz. A kérdés, hogy ezt az új hatalmat, mire használja, magyarán megérti-e az "idők szavát", vagy csak kommunikációs szinten teszi ezt. Illetve a hatalom birtokosa, hogyan fog élni eszközeivel. Az út azért nehéz, mert igen, bizonyos pontokon kőkeménynek kell lenni, más pontokon együttműködőnek. A mérce dimenziói egyértelműek: természeti törvények, fenntarthatóság, valóság, igazság, társadalmi normarendszer. Persze a sort lehet folytatni. Nem véletlenül maradt ki a gazdaság, mint ember által kitalált állatorvosi ló, mert olyan mint gazdaság nincs. Csak az emberek egymással szemben és a természettel szemben kifejtett tevékenységenek összességéről. Ezt hívjuk állítólag "versenynek". De ezt most hagyjuk.
A Fidesz szándéka tehát érthető, elfogadható. Ahogy említettem az elébb, a mezsgye igen szűk. Azonban van más probléma is, amíg mi már tudjuk, addig a nyugat még csak most kezdi kapisgálni, hogy mi is a helyzet, lásd Görögországot, Németországot, az angolokat és franciákat. Megint elébb vagyunk egy kicsit, mint 56-ban is. Okosan kell csinálni, mosolyogni, bólogatni, és közben markánsan átalakítani az egész rothadó rendszert működővé.
De mondok egy példát, csak egyet: Az ÁFA törvény jelenleg - bizonyos társasági formákat ide nem számítva - a teljesítés időpontjától, magyarán egy munka, egy szálítás végrehajtásának pillanatától tekinti befejezettnek a "gazdasági" műveletet és ettől a pillanattól számítva adóztat. Az igazság azonban az, hogy a "gazdasági" cselekmény akkor megy foganatba, ha a vételárat ténylegesen ki is fizetik. Ha valaki kiváncsi nézzen körül ingatlanügyi szerződések körében, nos ott majd láthat komoly biztosítékokat. A "magyar gazdaság" tekintetében ez nem így van. Ezért az elmaradó vagy sorozatosan késő kifizetések miatt vállalkozások százai, ezrei mennek sorban tönkre. Ez terhet ró a államra, terhet ró a vállalkozásokra, terhet ró a kiszolgáló részekre, mint ügyvédek, könyvelők, cégbírók, stb. Már elnézést olyan, de olyan munkakörök ezreit generálva, ami teljesen improduktív. Tehát a törvényben foglalt mohóság végeredményben a társadalom számára hosszabb távon káros. De legyen most ennyi elég. Ez a kis példa csak arra volt alkalmas, hogy jelenleg "gazdaságunknak" nem a pálinkafőzés liberalizációja a legnagyobb és legmélyebb problémája.

Most pedig térjünk át a szövegre:

Ime a cím: "Legyen béke, szabadság és egyetértés!"
Úgy legyen, amen.
De ugye a békéért nem fogunk harcolni, a szabadságot nem fogjuk szabadosságnak értelmezni, és az egyetértésből nem lesz, az egyet-nem-értés tiltása.

Az első mondat sántít:
„A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét."
Ez nem igaz. Sajnos. Nem vagyunk önrendelkezők, mert tagjai vagyunk olyan szövetségeknek, amelyek meghatározzák jelenünket, és jövőnket. A pénzügyi kiszolgáltatottságunkról, államadósságunkról már nem is szólva. Az IMF és EU pénzek teljesen gúzsba kötik a jövő pénzügyi lehetőségeit.
"A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott." Eddig stimmel.
"A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez." Ez már megint sántít, mert igaz, hogy a magyar társadalomnak elege lett a húsz év elhordatlan hordalékából, de az hogy most a Fidesz kétharmadot élvez a Parlamentben az elsősorban nem a Fidesz, hanem az MSZP és SZDSZ érdeme.
"A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki." A régi rendszer megdőlt vagy csak meg fog dőlni? Melyik rendszerről beszélünk? A Nemzeti Együttműködés Rendszere mint elnevezés nagyon vonzó, azonban még nem láttam tartalmát. Megjegyzem ez az elnevezés nem egy konszenzus terméke, hanem egy Fidesz szlogen. Az elmúlt pár hét képviselői törvényindítványok nem arról tanúskodnak, hogy a valóságban is többszereplős "Együttműködés" valósul meg, jelen helyzetben lehet attól tartani, hogy egy Együttműködési kényszer lesz osztályrészünk. De lehet, hogy én gondolom rosszul és a Parlamentbe beszavazott ellenzéki erők nem tartoznak a nemzet testéhez?
"A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét." A történelmi tett a szavazás eredménye. Elnézést a többi választás is történelmi tett volt, csak nem volt sikeres. Azért nem volt sikeres, mert az a drága politikai elit megvezette a "népet" azt az istenadtát. Ez a választás majd akkor lesz kiemelkedő történelmi tettnek minősíthető, ha ténylegesen olyan változásokat generál, ami a társadalom nagytöbbségének javát szolgálja. Ezt megelőlegezni? Nos, mindenesetre fura. Több szerénységet várnék el. Aztán megint hivatkozik a mondat a Nemzeti Együttműködés Rendszerére. Valahogy én úgy képzelném ezt a Rendszert, hogy a Fidesz, kiteszi mondjuk a honlapjára, hogy mit is ért ezen, sőt pontosan meghatározza azokat a kereteket és értékeket, melynek mentén ezt ki kívánja dolgozni. Azért teszem a kidolgozás folyamatát a jövőbe, mert egyrészt elvárnám, hogy beleszólásom lehessen, mármint innen lentről, mint a nemzet részének vallott individuum, de akár egy civil szerveződés által is, másrészt azért, mert ha lenne már egy ilyen Nemzeti Együttműködési Rendszer készen, akkor azt gondolom teljes terjedelmében közzétette volna a Fidesz. (Igaz, ehhez több éves előkészítőmunka kellett volna.)
"Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait." Tegyük gyorsan hozzá, hogy itt a Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői alatt a Fideszes honatyákat és honanyákat kell érteni, illetve még azokat páran, akik e nyilatkozat mellé odaálltak.
"Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai." Valami kimaradt: a haza! Istent már nem várom el egy ilyen nyilatkozatban, most még talán nincs itt az ideje, annak ellenére, hogy számomra meghatározó és remélem, hogy minden ember számára meghatározóvá válik, egyházak, szekták és vallási haszonélvezők, papok és pápák nélkül.
"A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik." Úgy legyen.
"Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit."
Ez az utolsó pár mondat olyan, mint egy eskü. Legyen hát!
Teljes valómmal azt kívánom, hogy végre megfoganjon a valóságban az a vágy, ami hazámnak épülését, nemzetemnek gyarapodását, nem csak anyagi, de elsősorban szellemi tekintetben szolgálja. Ha ehhez narancssárga zászlót kell a hátamon vinnem, hát elviszem messzire, de csak úgy tudom vinni, ha hiszek és azonosulni képes vagyok a zászlón nem látszó, de ott feszülő értékekkel, valamint azokkal a cselekményekkel, amelyeket e zászló alatt vonuló csoport tesz. Azt kívánom, hogy ne a bajok következményeit, hanem azok okait tárjuk fel és szüntessük meg. Hogy feloldozást nyerhessen e nép olyan bűnök alól, melyeket ember által alkotott, természet és ember ellen való kódexek rótak reá.
Alázattal kérem tehát a hatalmat, annak képviselőit, hogy szívükben, lelkükben mértékkel, gazdag értékekkel, józansággal, szerénységgel, visszafogottsággal, mély igazságkereséssel tegyék dolgukat. Mert csak így lehet egy nagyobb, számunkra magyaroknak a legnagyobb zászló értékeinek megfelelni, a piros-fehér-zöldnek.

Fontos

Ez az oldal kizárólag véleményeket közöl, reakciókat a jelen világ történéseire. A honlapon megjelenő vélemények és hozzászólások nem azonosak a Robonet BT véleményével és álláspontjával.